VanillaStar VanillaStar
White for light. White for love. White for forever.
Létrehozva 2010. Március 2. VanillaStar által a Személyes-ban/ben.
Már egy ideje utáltam a hideget. Soha sem értettem mi jó kötődhet hozzá. Mindenki fázik, siet hogy minél előbb elvégezze a dolgát.
Én is így voltam vele. Mind addig mi az arcomat lehűtő, fülemet fagyasztó esti hideghez szép emlékek nem társultak.
Mindenki a tavaszt várja, mert a megújulás, újraszületés szimbóluma. Én már nagyon várom, mert lehetőségem lesz még szebb emlékeket alkotni. De ez is megfelel, mert így legalább olcsó kifogásként használhatom egyes "női praktikákhoz"-nem kell elítélni érte nőből vagyok :D
A remény pislákol bennem, görcsösen kiakar törni és beleröhögni az arcomba, hogy -hahaaaa, én megmondtam!
Jó érzés tényleg jó. Még akkor is ha tavasz még vagy 2 hétre is van tőlünk, én már érzem. Itt van. És ezúttal nem fogok félni, nem engedem gyorsan elmúlni. Igen tudom itt lesz majd a nyár is, de a tavasz...az az igazi. Mert tudjuk, hogy utána jön a nyár :D Kell nekem a tavasz, hogy én is újra éledjek, újra éljek. Hogy újra kezdjem. A japánoknak van igazuk, nekik az igazi év, a cseresznye virágzással indul. Szeretem a cseresznyefák illatát. Még a kedvenc illatom is tartalmazza. Szerencsémre sok alkalmam volt, van és lesz a fái között lennem. Általában csak beülök az egyik fa alá és hallgatom a csendet. Hogy lehet hallgatni a csendet? Azt mindenkinek egyedül kell felfedeznie. Mert mindenkinek mást jelent a csent. Nekem a tökéletes nyugalmat, nihil, mikor a lázadó lelkem megbékél a világgal. Ilyenkor bármi jöhet, megbirkózom vele.
Szép álmokat, talán holnap megint eljön hozzám a tavasz. Remélem.
Címkék: Tavasz
Hozzászólások
Nincsenek hozzászólások. Jelentkezz be vagy Regisztrálj, és légy az első hozzászóló.