Nem túl izgalmas na meg nem is túl naprakész a blogom. Hol az idegrendszerem, hol a fáradtság, hol pedig a technika áll utamba. A mai egy kicsit más, mert jelenleg minden összeállt egy pillanatra.
Nézzük át,hogy konkrétan mik történtek velem május 6 óta. Születésnapom elég vacakra sikeredett ahogy szokott. Sajnos mindig úgy élem meg, ezért nem is szánok rá több időt,mint jelezzem.. szar volt. Bogyóm autója a Bambival való találka utáni állapotában továbbra sem alkalmas közlekedésre, így sajnos a látogatás lekorlátozódik havi 1 alkalomra. Kevés, de még mindig több,mint a semmi. Ami jelenleg fejtörést okoz,hogy Bogyómnak valahonnan elő kellene teremtenie nem kevés pénzmagot,hogy ne lakoltassák ki,( 1.5 millió ) saját lakásukból egy rossz válási procedúra végszójaként. Sajnos jelenleg hitelt nem tud felvenni,hisz tavaly augusztus óta, munkanélküli volt, egészen április 1-ig. De ez a munkahely is most még "csak" iskola szintjén működik nála, mivel szakápolónak tanul. Tehát egy határozott idejű munkaszerződéssel nem tud semmit sem felvenni. Pláne nem hitelt.. Kedves édesanyja rokkantnyugdíjas, de dolgozik mellette.. Sajnos a hitelnél nem veszik figyelembe a nyugdíjat, mert az juttatás és nem kereset. Így ő sem alkalmas hitel felvételére. Nálam egy laza 15 éves hitelkonstrukció fut, gyermektartás jogcímen és rögtön 2 gyermek után, így eleve kiestem a körből, hisz a keresetem 40%-át vonják. Ha valaki olvassa a blogomat és tudna valami nagyon okosat mondani,hogy mit lehetne tenni ez ügyben, hogy megoldódjon ezen probléma, az kérem,hogy okvetlenül szóljon számomra, mert élet-halál kérdése lenne. Tudom,hogy sokszor elhangzott már és mások sokkal szarabb helyzetben vannak és a napi megélhetésért küzdenek. De engedtessék meg,hogy most legyek önző.. Szóval bárminemű ötletet tippet szívesen veszünk. Ennyi lenne a tragédia része a dolgoknak.. Ami a mai munkámat illeti, az egyszerűen hatalmasan fos volt. Ezt máshogy nem lehet kommentálni. reggel 9 magasságában, egy határozott mozdulattal egy kiskocsin toltam vissza az anyagot az indulási pontjára,amikor megakadt a kocsi kereke és a vasláda és természetesen annak tartalma a földön landolt. Egyetlen szépséghiba avagy formai probléma lépett a képbe mégpedig az,hogy a kocsin átesve, a láda alá került a lábam. Konkrétan a térdem és a vádlim. Még jó,hogy nem kellett vizelni.. Különben rögtön és spontán elengedtem volna.. Úgyhogy szépen mint aki jól végezte dolgát, elsántikáltam.. Délben a lábfájásom elmúltával, sikerült megint egy hihetetlen dolgot cselekedni. Minden nap, veszek 4db zsemlét, így azt elosztva 2-2db /étkezés gondoltam,hogy nekilátok elfogyasztani. Ahogy a zsemlébe döftem a kést, rögtön éreztem,hogy valami nem stimmel.. A kés túlszaladt a zsemlén, majd beleállt a tenyerembe úgy 4-5mm mélyen. Mondanom sem kell,hogy a zsemle ment a kukába, mivel cseppet véres lett.. A sebet elláttam ( voltam kórházban balesetin kötöző segéd és betegszállító ) és fertőtlenítve, sebtapasszal lezártam. Fürdéskor elég pöpec érzés volt, ahogy a kötés alá beszivárgó víz és folyékony szappan elegye, csípni kezdte tenyerem. Hát.. szerencsére előtte voltam pössenteni, így nem kellett a vízsugarat egy sárga folyadékkal kiékelni. :D Ilyen apró ám nem annyira mulatságos történések akadnak szinte naponta, de annyira szétesem agyra estére,hogy kedvem sincs már megosztani. Pedig együtt röhögnénk valószínűleg.
No sebaj..
Remélem,hogy nem untattam senkit és ha esetleg tudtok segíteni az első körben vázolt eseményben bármit, akkor továbbra is várom/várjuk.. Köszönettel Shamen
